“Szeretem a kertészkedést – itt találom meg magam, amikor el kell veszítenem önmagam.” – Alice Sebold
Emily Rubye – Garden Awakening
Sokak számára a társállat a mindenük, a boldogság és az öröm forrása. Amikor eljön a búcsú ideje, a kis kedvenc hiánya, a ház üressége hatalmas fájdalommal jár. A veszteséget követő élethez való alkalmazkodás nagyon nehéz, fizikálisan és mentálisan is embert próbáló. A rituálék, megemlékezések enyhülést hozhatnak, segíthetnek áthaladni a gyászidőn.Olvass tovább
Kisállataimmal rendszeresen jártuk az erdőket, mind közül egy a kedvencünkké vált. A hegyoldalban található pagony közepén hatalmas ősfenyő áll. Minden évszakban varázslatos, ám a nyári melegben különösen áldás volt az árnyékot nyújtó koronája alatt megpihennünk. Ma is elém tárul a kép ahogyan a kutyáim a fenyőfa mellett elszenderedve békésen szuszognak, körülöttük kicsiny harangvirágok, amelyek a tavaszi héricseket és fürtös gyöngyikéket váltották. Visszatérő vendégei vagyunk az erdőnek, az óriásfenyőt átölelve köszöntjük, emlékezni jöttünk – súgjuk oda-, miközben hinni szeretnénk, hogy az vigyázza élményeinket. A gyászéveim alatt nagy hangsúlyt fektettem az öngondoskodásra, volt a tudatos cselekvési tervem, amelyen végig haladtam, és nyúltam olyan mentőövek felé, amellyel az élet ajándékozott meg. Észrevétlen váltam magam “gyászkertészévé”, hétről hétre fogadtam örökbe újabb és újabb növényeket, nevelek hagymásokat, díszfákat, örökzöldeket. Kedvelt időtöltésemmé vált a kertészetek látogatása, előszeretettel veszem az irányt a “Ments meg” feliratú polcok felé, ahol már-már félig élettelen növények vágyják a gondos kezeket. Életet adni a kutyáim tiszteletére, ez volt egyik áttörés a bánatomban. Úgy hírlik, hogy a növények gondozása, a szabadban eltöltött idő kedvezően hat a mentális és fizikális mivoltunkra. A kerti környezet terápiás előnyei az ókorra visszanyúlóan bizonyítottak. Dr. Benjamin Rush- a Függetlenségi Nyilatkozat aláírója és az Amerikai Pszichiátria Szövetség atyja- először dokumentálta a kertben végzett munka pozitív hatását a mentális betegségben szenvedő egyéneknél. Azonban idővel a kertészeti foglalkozások már nem csupán a mentális betegségek kezelésére korlátozódtak, napjainkig széles körben és számos területen alkalmazzák (fizikai rehabilitáció, csapatépítés, veszteségfeldolgozás, készségfejlesztés, idős emberek kapcsolatépítése, szenvedélybetegek foglalkoztatása) mint terápiás lehetőséget. A növények gondozása segít javítani a memóriát, támogatja az érzelmi fejlődést, önbizalmat ad. Oldja a feszültséget, haragot és dühöt, a stressz alól átmeneti felszabadulást nyújt. A kognitív képességek fejlődésében is nagy szerepet játszik, javítja a koncentrációs időt és készséget, a problémamegoldó képességet. Mindamellett a lélekre üdítőleg hat a szép környezet látványa, a kikapcsolódás öröme. Több vallás és kultúra szerint a fák szentek voltak, úgy tartották, hogy az elhunytak szellemét őrizték tovább. A halhatatlanság, szeretet, örökkévalóság és erő szimbólumai, az életet és növekedést jelképezték a mitológiákban. A tavasz hírnökei csalogatón hívják a nap sugarait, búcsúznak a hosszú téli napoktól, visszavonhatatlanul beköszöntött a kikelet. Nagyszerű alkalom arra, hogy néhai társállatod emlékére valami különlegeset tegyél. A fa vagy virágültetés csoda szép és környezetbarát lehetőség, ily módon is kifejezheted szereteted, tiszteleted háziállatod iránt. A fát körbe ülő jó barátokkal, családtagokkal eltöltött emlékórák vigasz a gyászidőben, időről időre visszatérhettek oda, hogy kisállatoddal megélt kedves pillanatokat felelevenítsétek. A fára kihelyezett, saját kezűleg készített fészkelőhely otthont, biztonságot nyújt a madarak, apró fiókák számára, a szélcsengő dallama, a lámpások fénye szíved öleli. A fa tövébe ültethetsz krókuszt, nárciszt, téltemetőt, hóvirágot, ahova mindig megnyugtató lesz ellátogatnod vagy csak kitekintened a házból a nehezebb órákban is. Az emléknövény a lélek gyógyulását hozza el, örömet okoz látni a cseperedését, mintegy élő kapocs az imádott kedvenceddel. Azt mondják, a virágok az élet szimbólumai, a gyönyörű szirmok a halál utáni békét és a túlvilágon való boldogságot is képviselhetik. A levendula, nárcisz, liliom, jácint az újjászületést és a megújulást, a nefelejcs, gerbera, kardvirág, ibolya a reményt, az árvácska, zsálya, szegfű az emlékezést, a szeretetteljes pillanatokat szimbolizálják. Henri Matisse szavaival élve: “Mindig vannak virágok azok számára, akik szeretnék látni őket.” Vágj bele még ma a kerted, balkonod kialakításába! Legyen számodra az a hely, ahol ha behunyod a szemed, a képzelet szárnyán repülve bármikor összefonódhat lelked kisállatod lelkével.A pagony titka
A kert, mint gyógyír
Ültess fát, virágot, cserjét
Virágok, mint szimbólumok