Ki vagyok én akkor, ha az vagyok, amim van, de elveszítem, amim van? – Erich Fromm
Amikor elveszíted szeretett társállatodat, figyelmed eleinte talán elsősorban arra a hiányra irányul, amelyet maga után hagy. Arra, hogy többé nem vár az ajtóban, nem kísér el a sétáidra, nem hallod a hangját, és nem érzed az érintését. A gyász azonban ennél sokkal összetettebb. Egy szeretett társállat halála nem csupán a fizikai együttlét megszűnésével jár, hanem olyan veszteségeket is magával hozhat, amelyekre kezdetben talán nem is gondolsz. Ezeket nevezzük másodlagos veszteségeknek.