Tiszteld mindenkiben az emberi méltóságot. - Deák Ferenc
A társállatokkal való kapcsolat nem pusztán érzelmi kötődés, hanem életközösség, gondoskodás és felelősség. Egy társállat nem önmagában létezik, hanem kapcsolatban él. Története van, és van egy ember, aki számára ő családtag, társ, érzelmi támasz.
Ez az ember és társállata közötti kapcsolat azonban sokszor láthatatlanná válik az ellátás során. Pedig az, hogy az állatorvosi ellátásban részt vevő szakemberek hogyan tekintenek erre a kapcsolatra, közvetlenül hatással van arra, hogyan bánnak magával az állattal, a szavakban, a hangnemben, a gesztusokban, a testhez való viszonyban. Abban, hogy mit mondanak, és hogyan nyúlnak egy állathoz, különösen akkor, amikor az fél, fájdalmat él meg, vagy nem tud együttműködni.
És ugyanebben a szemléletben dől el az is, hogyan bánnak a tulajdonossal, meghallgatják-e, tiszteletben tartják-e a kérdéseit, a kisállatával kapcsolatos megéléseit és a határait, vagy éppen kizárják és magára hagyják egy kiszolgáltatott helyzetben.
Amikor ezt a kapcsolatot nem veszik figyelembe, nemcsak egy állat méltósága sérül, hanem azé az emberé is, aki érte felelősséget vállalt. A társállat méltósága nem egy-egy kiemelt pillanathoz kötődik. A szakszerű ellátás mellett azt is jelenti, hogy a gazdájához fűződő kapcsolatát minden helyzetben -a kezdetektől az élet végéig- figyelembe veszik. A méltóság ebben a kapcsolatban nem csupán a nyugodt, rutinszerű (pl. éves vakcinázás alkalmával) helyzetekben fontos, hanem a krízis pillanataiban is, amikor az élet törékennyé válik, és rövid idő alatt dőlnek el sorsok. A méltóság itt válik igazán tapinthatóvá. És itt sérül a legkönnyebben.
A társállat tulajdonosának méltósága
Az emberi méltóság mindazon értékek összességét jelöli, amelyek az embernek és csakis az embernek, mégpedig minden egyes embernek, származásától, fejlettségi szintjétől, műveltségétől, tulajdonától stb. függetlenül a sajátjai. Az emberi méltóság olyan minőség, amely egyenlő és abszolút minden egyes emberben.
Az emberi méltóság jellemzői:
- egyetemesség-egyenlőség;
- elvehetetlenség-eljátszhatatlanság;
- sérthetetlenség.
Ez a méltóság a társállat gazdáját is megilleti, akkor is, amikor félelemben van, bizonytalan, kiszolgáltatott, amikor nem tudja pontosan, mit kellene tennie, hogyan volna jó cselekednie. Az állattulajdonos méltósága ott sérül, ahol elveszik tőle az információhoz, a jelenléthez és a döntéshez való jogot.
Ott, ahol
- hosszú órákig nincs érdemi tájékoztatás a társállata állapotáról,
- a várakozás bizonytalanságban és elszigeteltségben zajlik,
- nincs információja arról, hogy ki felügyeli az állat állapotát,
- ahol a „majd szólunk” felülírja az emberi szükségletet: „vele, mellette szeretnék lenni”.
A tulajdonos ilyenkor nem türelmetlen, nem reagál túl érzelmileg, hanem az ember-társállat kapcsolatban próbál felelősen, szeretettel jelen lenni.
Amikor a rendszer nem látja a kapcsolatot
A modern állatorvosi ellátás magas szintű, technikailag felkészült, és sokszor emberfeletti terhelés alatt működik. Azonban a túlterheltség nem indokolja az állat és gazdája méltóságának háttérbe szorítását. A szakmaiság és az emberség nem egymást kizáró fogalmak, hanem együtt határozzák meg az ellátás minőségét. Ezért az ellátás megítélése nem kizárólag szakmai kérdés, hanem azon is múlik, volt-e helye az emberi jelenlétnek akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá.
A búcsú lehetőségének jelentősége
A búcsú lehetősége nem extra kérés, nem kegy. A búcsú pszichológiai és erkölcsi szükséglet, az ember és az állat számára egyaránt. Amikor ez a lehetőség elvész, nem pusztán egy visszahozhatatlan pillanat illan el, hanem egy egész gyászfolyamat sérül. A „nem lehettem vele” érzése bűntudattá alakul, önváddá mélyül, és hosszú évekre megnehezíti a veszteség feldolgozását. Ezt nem enyhíti az a tudat, hogy szakmailag mindent megtett az állategészségügyi személyzet, mert a gyász nem szakmai kérdés, hanem emberi tapasztalat.
Mit jelent a méltóság a gyakorlatban?
- Őszinte, időben adott tájékoztatást.
- Egyértelmű kommunikációt legyen az rutinszerű beavatkozást megelőzően, azt követően vagy kritikus helyzetben.
- Annak felismerését, hogy a gazda jelenléte sok esetben erőforrás. A gazda-társállata-állategészségügyi személyzet csapatot alkot, egységgé kovácsolódik, partnerségre lép. A gazda megélését számba veti, meghallgatja, együtt gondolkodik.
- Annak biztosítását, hogy ha az élet véget ér, az ne magányban történjen, sem az állat, sem az ember számára.
A szakmaiság nem sérül attól, ha teret kap az emberi jelenlét, az együtt gondolkodás és az őszinte kommunikáció. Éppen ellenkezőleg, ezek az elemek erősíthetik az ellátás minőségét, és csökkentik a későbbi feldolgozatlan veszteségek súlyát. A méltóság megőrzése az ellátás felelős része.